A távoktatás - mondják, mondom - egyik nyilvánvaló előnye a határtalanság. Az, hogy - ha nincsenek nyelvi akadályok, tehát elég jól tudok angolul - fizikai korlátok nélkül járhatok szingapúri, amerikai vagy holland egyetemre, láthatom, mit oktatnak mondjuk projektmenedzsment címszó alatt Indiában és mit Angliában. Az e-learning terjedése azonban, mint ezt az előző posztomban igyekeztem megmutatni, az euroatlanti térségben mintha megtorpanni látszana. A lassulás más forrás szerint is bekövetkezett. Kifulladt volna a forradalmi lendület? Mi fogyott el? Az oktatók? A kurzusok? A diákok? Ez utóbbi részben biztosan igaz, ha hihetünk annak a tapasztalatnak, amely szerint az érdeklődés fékeződése visszavezethető a diákok növekvő elvárásaira is.
Nem tudom. Akár azt is hihetem, hogy az e-learning-dinamika csökkenése természetes jelenség, amikor a /túl?/ gyors fejlődést a helykeresés, az oktatásba való szerves beépülés követi. Emlékeztetőül még egyszer beidézném azt a felmérést, amit az előző poszt végén már belinkeltem, és ami egyértelműen sugallja: eljött az ideje annak - Amerikában is - hogy az informatikai fejlesztők bevárják a felhasználóikat, vagyis az oktatási intézményeket, tanárokat és a hallgatókat. Lehet, hogy ezt a fejlesztők máris érzékelték? Gyanús. Az Index hírportál egyebek mellett a következőket írta az idei londoni oktatástechnológia világkiállításról. "A kiállítás szoftverrészlege volt a legszegényesebb, apró 1-2 négyzetméteres standokon kis cégek kínáltak olyan cd-ket, amik az elmúlt tíz évben bármikor készülhettek volna. Külön ijesztők a kicsiknek szánt programok, ugyanis teljesen egyformák, egyforma a grafikájuk, ugyanazt a négy színt használják és ugyanazt a betűípust (Comic sans, mi más). Vagy teljesen tökéletesre forrott ki a kicsiknek szánt programok világa, vagy senkinek nincsen semmi ötlete."
Az e-learning a jelek szerint amúgy is a helyét keresi az oktatási rendszerekben. Az mára kiderült, erős túlzás ezt a formát általános csodaszernek tekinteni. Nem lehet nem észrevenni, hogy az online tanulás mellett újabban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kevert, a tantermi oktatást az online formával kombináló "blended" változatok, illetve a flipped learning, ami az otthoni, elektronikus tantárgy-elsajátítást kombinálja az anyag osztálytermi feldolgozásával. A diplomát adó online képzések túlnyomó többsége például csak részben abszolválható otthonról. Mindezek mellett létezik olyan, vállalati tréningekre szakosodott oldal is, amely sorozatszerűen ír arról, mi mindenre nem jó a MOOC.
De Amerika messze van. Érdekes ez egyáltalán Magyarországról nézve?
